Történelem

A sárkányhajózás kezdete több mint 2000 évre tehető vissza. A versenyek kialakulásáról több eltérő történet is olvasható. Az egyik szerint azért siklottak a kínai hajók a vízen, hogy minél jobb legyen a termés. A hagyományos sárkányhajó versenyeket az ötödik hónap ötödik napján tartják és tartották. Kínában ez jelentette a fertőzések, a halál, a sötétség és a gonosz időszakát. A versenyek egyfajta rituálék voltak, melyek a bőséges termésért és esőzésekért folyamodtak, illetve a gonoszt próbálták ezáltal elűzni. Az évek során Qu Yuan legendája is belefonódott a sárkányhajózás történetébe, Qu Yuan, az első kínai költő, akit név szerint is ismerünk, egyike a kínai költészet legnagyobbjainak A Zhou-dinasztia utolsó szakaszában, a .hadakozó fejedelemségek korában élt, amikor Kína területén tucatnyinál is több állam küzdött a hatalomért. Végül három állam kerekedett felül: Kína északnyugati felén Qin (221-ben neki sikerült egyesítenie az országot), az északkeleti részen Qi, illetve a déli vidéken Qu. Itt született Qu Yuan, Qu fejedelmi családjának tagjaként. Huay fejedelem udvarában magas tisztségeket töltött be, az uralkodó tanácsadója volt, s megbízást kapott új törvények megalkotására is. Kiváltságos pozíciója miatt az udvarnál számos ellensége volt. Egy Qivel létrehozandó szövetség megkötésén fáradozott, hogy hazája támogatóra találjon az igazi rivális, Qin ellen, s ne a másik két hatalom fogjon össze elpusztítására. Politikai tervei az uralkodó rövidlátásán zátonyra futottak, aki hamarosan hitelt adott a költő rágalmazóinak, megfosztotta rangjától, és elküldte udvarából. Kr. e. 299-ben, amikor Qin uralkodója találkozóra hívta Huay fejedelmet, Qu Yuan hiába figyelmeztette az uralkodót a csapdára, s tanácsait később sem fogadták meg. Qin végül diadalmaskodott, a költőt pedig délre száműzték, a Hsiang folyó vidékére, ahonnan soha nem térhetett vissza. Halálának pontos körülményei a legendák ködjébe vesznek: a legelterjedtebb hagyomány szerint kétségbeesésében a Milo folyóba vetette magát. A legenda szerint a halászok azért versenyeztek, hogy megtalálják a holttestét, mielőtt a halak felfalják, doboltak, lapátjaikkal ütötték a vizet és rizsgombócokat szórtak bele, hogy eltereljék azokat. Qu Yuan tettének emlékére minden évben, a holdnaptár szerint minden ötödik hónap ötödik napján, pontosan azon a napon, amikor Qu Yuan végzett magával, sárkányhajó-versenyeket rendeztek és rendeznek azóta is. Nem tudjuk melyik a valóságos történet, de Kínában azóta is minden évben - az ötödik holdhónap 5. napján - megtartják a sárkányhajó (duanwu) ünnepet, amely nemcsak vízi versenyt, de hatalmas ünnepséget, színpompás felvonulást is jelent.

 

A kínai sárkány

Az ősi Kínában a sárkánynak nagyon fontos szerepe volt a mitológiában. Megjelenik a művészetekben, irodalomban, költészetben. Nevének jelentése: .kiváló értelmű lény (Lung) , s a legfőbb bölcsesség, a halhatatlanság és a gyógyító erő birtokosa, a keleti égtáj és az eső, az időjárás és a termékenység ura. Ő alapította meg a kínai istendinasztiát. Ő találta fel az írást és a tudományokat. A Kínai Sárkánynak szarva és karma van, a teste pikkelyes, a gerince pedig mintha tüskéből volna. Gyönggyel szokás ábrázolni, melyet többnyire lenyel vagy épp kiköp: gyöngyében rejlik az ereje,ha elveszik tőle, ártalmatlan. Sok legenda hoz kapcsolatot a sárkány és császár között. Néhány császár, állítása szerint sárkánytól származik. Csuang-ce említ egy kitartó férfit, aki háromévi kemény munkával elsajátította a sárkányölés tudományát, csakhogy élete végéig sem adódott rá alkalma, hogy gyakorolja.

Mi is az a sárkányhajó, a sárkányhajózás?

 Kenu formájú 12.5 m hosszú hajó, az elején  sárkányfejjel, a végén sárkányfarokkal díszítve. Az evezősök két sorban, arccal a haladási iránynak egymás mögött helyezkednek el, a dobos által ütött ( aki a hajó orrában elhelyezett ülőkén foglal helyet)  ütemre kenu lapáthoz hasonló lapáttal eveznek, hajtják előre a sárkányhajót.

A hajó kormányzását külön erre a célra kialakított hosszú lapáttal (kormánylapát) a sárkányhajó farában elhelyezkedő kormányos végez. A klasszikus sárkányhajós legénység 20 lapátos +1 dobos és 1 kormányosból áll,de van ennél kisebb 10+2 fős és nagyobb 50+2, sőt jóval nagyobb létszámú sárkányhajó is. A versenyeken kötelező az azonos felső ruházat.

A bajnokságokat és a nemzetközi bajnokságokat rövid távon 200m, 250m,500m és hosszú távon 2000m rendezik.

Ettől eltérő távokon is rendeznek versenyeket, fesztiválokat. Pl. a Tiszán folyásiránnyal szemben 150m rövid távon van verseny; ezenkívül rendeznek hosszú távú 4-6-8 km versenyt,sőt Balaton átevezést, Szentendrei sziget  kerülést...

Oldal: Sárkányhajózásról
TOLNAI SÁRKÁNYHAJÓ EGYESÜLET - © 2008 - 2024 - tolnaisarkanyok.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat